dohog

1. Indulatait visszafogva mérgelődik; ellenvetéseit, rosszallását, elégedetlenségét többé-kevésbé magába fojtva, morogva, dünnyögve fejezi ki.

Az apa még egy darabig dohogott, aztán megbékélt a lánya döntésével. Miközben dohogott, kiment a konyhából, mert nem akart hangos szóváltásba keveredni senkivel.

2. Tompa fújtató hangot ad ...