disz
disz (főnév)
1. Zene: Módisított d hang; a d-nek egy félhanggal felfelé módosításából származó hang.
A zeneszerző néhány diszt tett be a dallamba. A zongorista nem vette észre a kottába írt diszt, így hibásan játszotta le a darabot.
2. Hangjelölés ...
3. Hang megszólaltatási hely ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
dis-, disz- (melléknévi előtag)
1. Az említett dolog ellenkezője; az utótaggal ellentétes értelmű.
diszharmónia (összhang nélküliség), **disz**paritás (különbség)
A disszonáns hangzás részei nem illenek össze. A diszharmónia rontja az esztétikai hatást.
2. Dolog megszűnése ...
3. Adott dolog hiánya ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.