dikó

Tájszó: Fekvőhely. Főleg gyékénnyel, szalmával megtöltött vagy befont keskeny lócaszerű ágy, rendszerint a lakáson kívül, például az istállóban, tornácon, kunyhóban.

A sok gyaloglástól kifáradt csősz lefeküdt a dikóra a kunyhóban. A dikó nagyot reccsent a súlya alatt, amikor forgolódott álmában.