dicsőség
dicsőség (főnév)
Nagy hírnév, köztisztelet, amely kiváló tett, teljesítmény, kimagasló érdem eredményeként alakult ki.
Az elnök dicsőséggel fejezte be a pályafutását. A sok-sok éves közhasznú munka eredménye a dicsőség, amellyel az idős tudóst elismerik.
További részletezés
1. Tisztelet adása egy fontos személy irányába. Tettekben, viselkedésben megnyilvánuló elismerés, hódolat mások részéről.
Dicsőség a hős honvédő seregeknek! Az újságok igyekeznek kihasználni a híres emberek dicsőségét, ezért gyakran írnak róluk.
2. Nagy nevezetesség ...
3. Kiemelkedően sikeres korszak ...
4. Vallásos tisztelet ...
5. Fej körüli fénykör ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.