daktilus

Verstan, irodalmi: Versláb, amely egy hosszú és két rövid szótagból áll és ereszkedő lejtésű. Képlete: (– υ υ).

A Weöres Sándor: „A tündér” című verse két daktilusszal kezdődik: „Bóbita, bóbita táncol”. A daktilus egyfajta pattogó hangzást kölcsönöz a versnek.

Megjegyzés: Az elnevezés az ujj három ízületére utal.