csüggeszt

l. Lelki erőt aláás, bénítólag hat rá; odahat, hogy egy személy vagy csoport hite, reménye, bátorsága fokozatosan elvesszen, egyre inkább lelki elernyedés vegyen erőt rajta.

A bátor embert a sikertelenség nem csüggeszti. A csapatot a kapott gólok nem csüggesztik.

2. Erőtlenül leereszt, lehajt (egy testrészt, testet).

A bús ember mellére csüggeszti a fejét. A bíróság előtt a vádlott az ítélethirdetéskor csüggeszti a fejét.

3. Népies: Függeszt; függőlegesen elhelyezkedő, csüngő dolgot egy helyre rögzít.

A hentes a nagy húsdarabokat horgokra csüggeszti. A fiú kinyújtott karral az ágra csüggeszti magát.