Tartalom

bőgés

bőgés (főnév)

Erős, mély hang, amelyet kiad a szarvasmarha, szamár vagy más állat; megszólalás ilyen hangon.

Az oroszlánok bőgése messze hallatszik az afrikai vadonban. A gazda felfigyel a tehén éhes bőgésére az istállóban.

További részletezés

1. Átvitt értelemben: Hangos sírás tette vagy hangja, amely torkaszakadtából vagy nagyon elkeseredve hangzik.

A szülőket bántja a kisgyerek bőgése: vajon mi baja lehet? A tanítónő odament ahhoz a gyerekhez, aki hangos bőgéssel felhívta magára a figyelmét az udvaron.

2. Erős hangú ordítás ...

3. Erős, mély hang ...

4. Őszi párzási időszak ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.