bérlet
bérlet (főnév)
1. Bérlői viszony. Egy eszköz, tárgy, szolgáltatás, ingatlan kibérelése, illetve az így szerzett jog a szóban forgó dolog, hely használatára.
A kereskedő meghosszabbította az üzlet bérletét. A lakás bérletéért cserébe az egész háztömb kezelését ellátta a gondnok.
2. Nem saját tulajdon ...
3. megvásárolt jogosultság ...
4. Jogosultságot biztosító igazolvány ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.