buta
buta (melléknév)
Nehéz felfogású (személy), akit könnyen irányítanak mások, könnyen befolyásolható, nincs önálló véleménye. A buta ember nem képes önállóan gondolkodni, ítéletet alkotni, így lassan tanul, vagy nem képes megtanulni a szükséges tudnivalót. Ez olyan tulajdonság, amikor a személy képtelen arra, hogy figyelmét érdeklődéssel egy jelen időben létező dologra irányítsa, és nem képes irányítani a gondolatait.
Ne mondd azt senkire, hogy buta gyerek. Buta ember az, akit hiába tanítasz, semmire sem tudja használni az adatait.
További részletezés
1. Észszerűtlen (cselekedet, döntés), ami nélkülözi a hosszú távú előrelátást, a józan ítélőképességet, ezért általában végeredményként rosszabb helyzetet, nagyobb kárt, bajt okoz az elkövetőjének.
A veszekedés buta dolog volt. Ne hozz buta döntést!
2. Nehezen idomítható ...
3. Életlen ...
4. Tompa hangú ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
buta (főnév)
1. Nehézkes gondolkodású ember, aki nehezen tanítható, akinek lassú, nehéz a felfogása. Bonyolultan látja a dolgokat, nem képes a figyelmét a jelenben tartani, és csaponganak a gondolatai.
A buta csak hallgat és össze-vissza nézeget. Mindig a buta húzza a rövidebbet.
2. Észszerűtlen dolog ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.