burkoló
burkoló (melléknév)
Másik anyaggal körülvéve beborító (személy); egy testrészt, tárgyat befedő, betakaró.
A fejét egy kendőbe burkoló asszony így védekezik a szél ellen. A hideg miatt a gyerekét köpenyébe burkoló anya így melegíti a kisfiút.
További részletezés
1. Kívülről teljesen betakaró (személy, vékony anyag, lap). Vékony anyagot egész terjedelmében kibontva ráhelyező; beterítő.
A palástját maga köré burkoló király helyet foglal a trónon. Az öregasszonyt burkoló fekete nagykendőből csak a szeme látszik ki az idős nőnek. A csomagot burkoló papírt összetépik és kidobják.
2. részben vagy teljesen befedő ...
3. Érzést, gondolatot leplező ...
4. Ételt evő ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
burkoló (főnév)
1. Egy felületet részben vagy teljesen befedő munkás, aki azt szilárd fedő- vagy védőréteggel látja el.
A burkolók kis kockaköveket raknak le a járdára. A burkoló ügyesen rakja fel a csempéket.
2. Könyvet borító papír ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.