Tartalom

burkol

burkol (ige)

Másik anyaggal körülvéve beborít, befed, betakar (személyt, tárgyat, dolgot).

Az asszony kendőbe burkolta a fejét. A hideg miatt az anya köpenyébe burkolta karra vett gyerekét.

További részletezés

1. Kívülről teljesen betakar. Vékony anyagot egész terjedelmében kibontva ráhelyez; beterít.

A király a palástját maga köré burkolja. Az öregasszony fekete nagykendőjét magára burkolta, aztán erősen megkötötte.

2. Részben vagy teljesen befed ...

3. Érzést, gondolatot leplez ...

4. Ételt eszik ...

A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.