bukik
bukik (ige)
Hirtelen a földre esik, mert megbotlik vagy akadályba ütközik a (lépő) lába és egyensúlyát veszítve (előre) zuhan.
A meccs közben felrúgott játékos nagyot bukik. Miután orra bukott, két segítő berohant a hordággyal, és levitték őt a pályáról.
További részletezés
1. Magasról leesik; magasabb helyről egy mélyebb helyre zuhan le.
A részeg tengerész a hajóról a tengerbe bukott. A vigyázatlan hegymászó a mélybe bukott, szerencséjére a biztonsági kötél megmentette az életét.
2. Járműről / állat hátáról leesik ...
3. Egy irányba lejt ...
4. Hirtelen lemerül ...
5. látóhatár szélén eltűnik ...
6. Pozícióját veszti ...
7. vereséget szenved ...
8. Kisebbségben marad ...
9. Hamisnak bizonyul ...
10. Elzüllik ...
11. Csődbe jut ...
12. Elveszti a tétet ...
13. Kudarcot vall ...
14. „Elégtelen” érdemjegyet kap ...
15. Magából kiadni kénytelen ...
16. Hirtelen rátalál ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.