bonc

Vallási: Buddhista pap, szerzetes, főleg kínai vagy japán.

A bonc a vásárban kéregetett. A boncot nagyon tisztelték az emberek és szívesen adtak neki rizst. A bonc estére visszatért a kolostorba.

1. Régies, orvosi: Boncolás. Emberi (ritkán állati) holttest (tetem) megvizsgálása orvosi vagy tudományos, ritkán oktatási célból, általában a halál körülményeinek, szervi okainak kiderítésére, illetve a test belső szerveinek tanulmányozására.

A bonc kiderítette, hogy a halál oka hirtelen szívleállás volt. A bonc egy eddig ismeretlen elváltozást fedezett el a májban. Az iskolában ritkán békaboncot is végeznek a diákok.

2. Boncolást végző személy ...

3. Tüzetes vizsgálat ...

Népies: Comb. Az ember és a madár alsó, illetve emlősök adott hátsó végtagjának a térdízülettel kezdődő felső szakasza.

A gyerekek nagyon szerették a csirke boncát. A háziasszony az ünnepi ebédre sült marhaboncot készített. A lány tornával formálta karcsúvá a boncát.

Régies: Ékszer, nyaklánc, csat, ékes díszítmény ruhán, öltözéken feltűzve vagy ruházathoz kiegészítőként hordva.

A nő ékköves boncot tett vett fel az estélyi ruhához. Az asszony egy értékes boncot kapott a születésnapjára a férjétől.