bizmut

Kémiai elem. A természetben tisztán is előforduló szürkésfehér, néha vöröses árnyalatú merev, kis keménységű fém, amelynek ötvözeteit az iparban, vegyületeit a kozmetikában és a gyógyászatban használják; vegyjele: Bi.

A bizmut nagy szemcsékben kristályosodik, tiszta formában és ércásványaiban is megtalálható. A bizmut legfontosabb felhasználási területe a műanyagipari alapanyagok gyártása, ahol egyik vegyülete katalizátorként szerepel. A bizmut sóit a röntgenvizsgálatok kontrasztanyagaként hasznosítják, és emésztőszervi betegségek kezelésére is alkalmazzák. Kozmetikai cikkeknél a bizmut hozzáadása gyöngyházfényt ad (rúzsoknál, lakkoknál).