bilincs
bilincs (főnév)
1. Rablánc. Lánccal vagy más módon összekapcsolt fémkarikákból, pántokból álló és általában a végtagok szabad mozgásának korlátozására szolgáló eszköz vagy kötelék; óvóintézkedésként vagy büntetésként használják.
A garázda férfit a kiérkező rendőrök bilincsben vitték ki a házból. A bírósági tárgyaláson egész végig a vádlott kezén maradt a bilincs.
2. társadalmi körülmény ...
3. Összefogó szerkezet ...
4. Pántos szerkezet ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.