beékel
beékel (ige)
1. Hézagba, két rész közé bever, beszorít egy hegyes, ék alakú eszközt, tárgyat.
A szétnyílt deszkák közé keskeny fadarabokat ékelt be az asztalos. A favágó egy fejszét ékel be a farönkbe.
2. Ékkel erősen beszorít ...
3. Szorosan befog ...
4. Utólag beilleszt ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.