betyár
betyár (főnév)
1. Bujdosó rabló; a 18–19. században az a férfi, aki lakóhelyéről elment, elbujdosott, és rablásra, fosztogatásra, útonállásra adta magát.
A betyárok szerepe a köztudatban és a sajtóban az 1830-as évekig egyértelműen negatív volt, ekkortól kezdve azonban sokan népi hősökké váltak. A képen Milfajt Ferkó (1807–1836) bakonyi betyár, Sobri Jóska alvezére látható.
2. Hitvány ember ...
3. Csintalan gyerek ...
4. Csínyre kész felnőtt ...
5. Alkalmi munkás ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
betyár (melléknév)
1. Semmirekellő (személy), aki munkáját nem megfelelően végzi, kötelességét nem teljesíti.
– Ez a betyár kertész megint nem öntözött – zsörtölődött a birtok intézője. A betyár kollégád már megint nem jött be dolgozni.
2. Illemet sértő ...
3. Ravasz ...
4. Nehezen elviselhető ...
5. Virtuskodó ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.