bensőség
bensőség (főnév)
1. Érzelmi összhatás, érzések gazdagsága; a másik személyt megérintő lelki átéltség; mély érzést keltő, arra utaló érzelmi elmélyülés.
A jó versmondó sok bensőséggel adja elő a verset. Az előadóművész hangjában érződött a bensőség.
2. Őszinte lelki hatás ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.