beleél
beleél (ige)
1. Képzelete segítségével valóságosként megtapasztal egy állapotot, helyzetet, gondolatot, érzést, amit önkéntelenül ki is fejez egész magatartásával.
A színész beleéli magát az elhagyott szerelmes alakjába. Az olvasó beleéli magát a regény történetébe.
2. Megbarátkozik vele ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.