beles
beles (ige)
Megbújva benéz. Lyukon, nyíláson át egy helyre, vagy kintről bentre, egy dolog belsejébe tekint; engedély nélkül alattomban, titokban benéz.
A gyerekek belestek a deszkakerítés résein az udvarra. Aki mindenre kíváncsi, az nem csak a zsebedbe, de még a fejedbe is beles.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
beles (melléknév)
1. Sűrű, tömör belsejű, magvú (termés).
A beles mogyorót szeretik a mókusok. A nagymama beles diót darált a sütemény töltelékének.
2. Nagy étvágyú ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
beles (főnév)
Tájszó, régies, elavult: Belekkel foglalkozó személy, aki állati belek, belső részek tisztításával, felhasználásra való előkészítésével és árusításával hivatásszerűen foglalkozik.
Az asszony tíz méter belet hozott a házi kolbászhoz a belestől. A beles a hentestől veszi a belsőséget.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.