bebújik
bebújik (ige)
1. A szem elől eltűnve behatol egy szűk vagy zárt helyre vagy nagy tömegű anyagba, anyag közé.
A vaddisznó a vadászok elől bebújik a sűrűbe. A kisgyerek játékból bebújik az asztal alá. A macska bebújik a cipőbe.
2. Magára ölt ...
3. résen át behatol ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.