beburkol
beburkol (ige)
1. Kívülről teljesen betakar egy tárgyat, testet; anyaggal, szövettel körülvesz egy tárgyat, testet.
A férfi papírral beburkolja a kartondobozt. A nő fürdés után beburkolja magát a fürdőlepedőbe. Az anya a gyerekét jól beburkolja egy meleg takaróba. A lovász egy takaróba burkolja be a lova hátát.
2. Teljesen rajta van ...
3. ennivalót megeszik ...
4. Valóságot ködösít ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.