bű
bű (főnév)
Elavult: Igézet; varázslattal egy személyhez, tárgyhoz kapcsolt kötés, kívánság, amely ezután természetfeletti hatással lesz a személyre, dologra, vagy a tárgy használójára.
A javasasszony a lány könyörgésére szerelmi bűt mondott a legényre. A bű hatott, mert a legény néhány órán belül különös szépségűnek látta a lányt.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
bű (indulatszó)
Fuj; kellemetlen szag, dolog elutasításának kifejezése.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.