azték
azték, náhuatl (melléknév)
1. Nyelvtan: Mexikói indián nyelv. A főleg az USA déli-délnyugati és Mexikó északnyugati-nyugati részén beszélt egyik legnagyobb őslakos nyelvcsalád déli ágába tartozó Közép-Amerikában - főleg Mexikó területén - beszélt, a magyarhoz hasonlóan ragozó nyelv.
Az aztéknak húsz változata létezik. Az aztékot még ma is több mint másfél millióan beszélik Közép-Amerikában (lásd a mellékelt térképet). A nyelvet használók többsége kétnyelvű, azaz a spanyolt is beszélik, de még van néhány ezer csak náhuatlul beszélő is. A náhuatl nyelv hangrendszere viszonylag egyszerűnek mondható: 4 magánhangzója és 14 mássalhangzója van. A náhuatl magánhangzók lehetnek hosszúk és rövidek, mint a magyarban: a, e, i, o, illetve ā, ē, ī, ō; az u csak félhangzóként - önállóan nem szótagalkotó beszédhang, csak egy másik magánhangzóval alkot önálló szótagot - fordul elő.
2. mexikói indián néppel kapcsolatos ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
azték (főnév)
Az egyik mexikói őshonos nép egy tagja, ilyen kultúrájú, ilyen nyelvet beszélő indián.
Az aztékok magas kultúrája meglepte a spanyol hódítókat. A legyőzött aztékok és más őslakos indián népek a hódító spanyolok leszármazottaival együtt alkotják a mai mexikói népet.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.