őrület

Sérült értelmi állapot; gondolkodásbeli zűrzavar az észszerű különbségtételi képességben, amely a gondolatok, érzések észszerűtlen azonosításában, vagy egyes gondolatokhoz, érzésekhez kapcsolódó rögeszmében, illetve a környezet érzékelésének súlyos zavarában nyilvánul meg; elmebaj.

Az őrület nem kezelhető sem a tudat további csökkentésével, sem fájdalmas módszerekkel. Aki őrületben szenved, annak főleg nyugalomra és megfelelő táplálkozásra van szüksége.

Eredet [őrültség < őrült + -ség (főnévképző)]

További részletezés

1. Átvitt értelemben: Zűrzavaros helyzet vagy állapot, amely a szokásos működőképességet súlyosan zavarja, vagy a körülményeket elviselhetetlenné teszi.

Kész őrület, amikor a főnök ideges az irodában. Tiszta őrület a nagy kapkodás.

2. Észszerűtlen viselkedés ...

3. Felfokozott lelkiállapot ...

4. Felháborító ostobaság ...

5. Kétségbeejtő helyzet ...

6. Felfokozott érzékenységű lelkiállapot ...