örök
örök (melléknév)
Soha el nem múló¤ (állapot, létezés, folyamat), amely állandóan változatlanul fennmarad. Számunkra fontos, nem változó (érték, eszme), amelyet mindig ápolunk, megőrzünk, mert az életünk, világunk jövőjének, folyamatosan fenntartott működésének alapeleme.
A piramisok örök bizonyítékai a múlt tudományának. Az emberek vágynak az örök boldogságra. A hősök példája a nemzet örök emlékezetében marad. A szeretet örök része az emberi kapcsolatoknak.
További részletezés
1. Mindig létező (személy, lény), akinek kezdete nem volt, vége nem lesz; folyton tartó, soha nem szűnő; egyszer s mindenkorra szóló (állapot)
A vallások szerint a mennyben egy örök Isten létezik. Az örök dicsőség soha el nem múlik.
2. Az élet végéig tartó ...
3. Megszakítás nélküli ...
4. emberiség létének végéig tartó ...
5. Folytonosan ismétlődő ...
6. Sűrűn végzett ...
7. Sűrűn használt ...
8. Hosszú időn át használható ...
9. Örökségbe kapott ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
örök (főnév)
1. Átvitt értelemben: Örökségül hagyott emlék, fennmaradt tanulság; az utódokat is kötelező feladat.
A forradalmak öröke minket is kötelez. A régi korok örökét nem felejthetjük el.
2. Örökségbe kapott vagyon ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
örök (határozószó)
Időbeli korlátozás nélkül; a végtelennek tekintett múlttól kezdve a jelenen át az idők végtelenségéig; mindig.
Sokan abból indulnak ki, hogy a világ örök létezett és örök létezni fog. A Földön nem örök éltek dinoszauruszok.
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.