átél
átél (ige)
Megtapasztal egy rá hátrányos eseményt, történést. A környezet befolyásának kitéve megtapasztalja az akkor és ott vele történteket, a rá ható (káros) következményeket.
A nagyszüleim átélték a világháborút. Aki átélt egy gazdasági válságot, megtapasztalhatta, milyen nehéz fenntartani egy munkahelyet. A vállalkozás átélte a forint leértékeléséből adódó veszteséget.
További részletezés
1. Valóságosként megtapasztal. Egy elképzelt vagy már megtörtént eseményt úgy érzékel vagy fog fel, mintha éppen most történne meg a valóságban.
A versenyző eszébe jutott a tavalyi futóversenyen elért győzelme, és újra átélte azt az érzést, amikor átvette az aranyérmét. Az olvasó teljesen átélte a regényben olvasott helyzetet, amelyet még a képzelete ki is színezett.
2. esemény tartama alatt életben van ...
3. Sajátjaként érzékeli ...
4. Minden részletében átérez ...
5. Teljesen beleképzeli magát ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.