én
én, engem (névmás, név)
1. Személy nevét helyettesíti, aki beszél vagy ír. (Sokszor nem mondjuk vagy írjuk ki).
Azt kérték, hogy én legyek ott. Én is menni fogok. Na, én megyek! Na, megyek!
2. öntudattal rendelkező egyén ...
3. teljes saját élettér ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
én (névmás, melléknév)
Nekem a saját (értékem); jelzi, hogy ki a birtokosa, tulajdonosa a szóban forgó dolognak, résznek, jellemzőnek, kapcsolatnak.
Az én autóm ettől sokkal újabb. Én kedves barátom, gyere, beszélgessünk egyet!
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
én- (névmás előtag, főnévi előtag)
Hangsúlyozza a beszélő személyt vagy megszemélyesített élőlényt, dolgot.
És énrólam ki gondoskodik? Énvelem meg mi történt?
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
én, énem, énje, ének, ént (főnév)
1. Lélektan: Személyiség; saját nézőpont, amely az önmaga lelki-érzelmi tapasztalását, élményét önmagára vonatkoztatja.
Az énünk az élmények változásában is azonos módon reagál a külső világ hatásaira. A drogok hatására elmosódik az én érzékelése.
2. Azonosság ...
3. megismerő és cselekvő lény ...
4. ember önmaga ...
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.
-én (határozórag)
Lásd: -án, -én (határozórag)
A teljes szócikk megtekinthető a wikiszotar.eu honlapon.