Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Él szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2020. december 30., 12:50-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

él (ige)

Alive.jpg

Életjelenségeket mutat egy élő szervezet az életerőtől áthatva. Például: önállóan mozog, anyagcserét végez, növekszik, képes szaporodni.

Megszületése után az ember évtizedekig él. A különféle élőlények különböző ideig élnek. Az ember addig él, amíg céljai vannak. Az állatok a természetben szabadon élnek. A növény addig él egy cserépben, amíg rendszeresen öntözik.


Eredet [él < ómagyar: él < ősmagyar: ele, elve (élet, elevenség) < dravida: élu, erlu (feláll, mozog)]


További részletezés

1. Jó körülmények között létezik. Egy személy különösen előnyös körülmények között, elemében van.

Jani éli a világát. Él, mint hal a vízben.


2. Hasznára fordít; fogyasztási cikket, árut vagy bármilyen haszonra fordítható dolgot, tanácsot alkalmaz, fogyaszt, saját vagy a közösség javára fordít.

A legtöbb felnőtt, kávéval él, de van olyan is, aki borral, orvossággal él. A barátom a felesége tanácsával élt, és követte a tanácsot.


3. Együtt lakik vele; közös háztartást vezet.

Az egész család a szülőknél él. A lányom az anyósánál él, mióta férjhez ment.


4. Nemileg aktív és együtt lakik vele (nőre és férfira vonatkozólag).

A pár már együtt él, de még nem házasok. Kezdettől fogva az első szerelmemmel élek.


5. Célnak szenteli; minden idejét mások javára fordítja.

Petőfi a hazájának élt. Az orvos szinte csak embertársaiért él.


6. Jövedelméből eltartja magát, ruhára, élelmiszerre, megélhetési költségek fedezésére kiad.

Legtöbb dolgozó a munkájából él. A kiskereskedő a boltjából él.


7. Hozzáállást mutat; egy bizonyos módon tölti az időt vagy tevékenykedik, viselkedik.

Senki sem tudta, hogy a férje kettős életet él. Aki a vállalkozók életét éli, azon sokan próbálnak élősködni.


8. Sorsot megtapasztal, sorstársként részese egy társadalmi jelenségnek, folyamatnak; tanúként szemlélője egy kialakult helyzetnek, ami hat rá.

Szép időket élt az, akinek béke és nyugalom jut osztályrészül. A jelen tettei határozzák meg, hogy a jövőben mit élünk meg.


9. Életmódot folytat, adott helyzetben, állapotban, illetve anyagi körülmények között van.

A szerencsejáték nyertese egy ideig nagy lábon élt, aztán ismét úgy élt, mint előtte. A sikeres üzletember és családja jó körülmények közt él. Sokan vannak, akik egyik napról a másikra élnek.


10. Jellemző táplálékot fogyaszt élőlény, különösen ember vagy állat; ez lehet az adott élőlény kizárólagos tápláléka is.

A fecske repülő rovarokon él. A ragadozó állatok növényevőkön élnek. A mai ember sajnos egyre több egészségtelen ételen él. A vegetáriánus szinte csak növényeken él.


11. Adott helyen lakik, jellemzően ott alszik, étkezik, pihen, tárolja a dolgait; olyan lakcímmel rendelkezik, ahol életvitelszerűen tartósan tartózkodik.

A professzor nyugdíjazása után a főváros helyett már vidéken él. Mivel jó munkát és megélhetést talált szülőhelyén, még mindig ott él. A fiatal orvos – bár az állandó lakcíme még vidéken a szüleinél van – valójában már a fővárosban él.


12. Meghatározott viszonyban van egy személy vagy egy csoport egy másik személlyel, csoporttal.

A kertváros lakói barátságban élnek egymással. A családtagok szeretetben élnek egymással. A kínaiak igyekeznek békességben élni a magyarokkal.


13. Elképzelt hatások alatt áll, amelyek olyan körülményeket, viszonyokat jelentenek, amik szerint dönt és cselekszik (az adott személy).

A grófkisasszony egész gyermekkorát egy álomvilágban élte le. A matematika professzor viselkedésén látni lehetett, hogy csak a tételek és bizonyítások elvont világában él. – Hol élsz te, hogy ennyire költekezel? – kérdezte dorgálón az apa a fiát.


14. Sorsa lehetőségeit kihasználja, élete hétköznapi örömeit élvezi; vágyait, késztetéseit így kielégíti.

A szoknyavadász hírébe keveredett fickóról mindenki tudta, hogy sokat és sietve él. A nyámnyila ember nem él igazán. A fiatalember élt az állásajánlattal, és gyorsan munkahelyet változtatott. Amikor csak tehette, az édességnek élt.


15. Átvitt értelemben: Fennmaradva hat egy szellemi jelenség, lelki benyomás.

A nagy színész emléke még köztünk él. 1848/49 szabadságszeretete ma is köztünk él. Még ötvenes éveiben is élt a művészben a fiatalság kezdeményezőképessége.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Éljen! – (lelkesedés, öröm, elismerés megnyilvánulása; az így éltetett személy vagy dolog fennmaradásának a kívánsága).


Él, mint Marci Hevesen; él, mint hal a vízben – (jól él; semmi gondja, mindene megvan, amit csak kívánhat).


Se él, se hal – (nagyon rosszul van, beteg).


Ki mint él, úgy ítél – (ítéletében mindenki a maga életmódját veszi alapul, azon keresztül látja a világot).


Élj boldogul/boldogan! – (Régies: búcsúzáskori köszönés).



él (főnév)

Edge.jpg

1. Vágószél. Egy vágóeszköz laposan kiképzett részének vonalszerű széle, ami a lehető legvékonyabb.

A hentes megfeni a kés élét. Akkor jó a kard, ha jó az éle. A penge éle könnyen kicsorbul.


2. Vékony szél egy szilárd testen.

Az asztal élébe ütötte be a könyökét. A deszka élét kiegyenesítette a gyalujával.


3. Idom határoló vonala, síkbeli vagy térbeli kiterjedés széle.

A tanár a téglalap élét vonalzóval rajzolta meg a táblán. A születésnapi torta tetejének éle mentén tejszínhab díszítést tett fel a cukrász.


4. Átvitt értelemben: Vezető rész, amely elöl halad; haladó csoportnak a legeleje.

A hadsereg éle találkozott az ellenség portyázó csapataival. A lázadás élén fiatal katonatisztek álltak.


5. Átvitt értelemben: Vezető hely; működő, cselekvő csoportban, közösségben az irányító beosztás.

A csapatkapitánynak a mérkőzés során is a csapata élén kell állnia. A cég élére egy új ügyvezető igazgatót nevezett ki a tulajdonos. A szervezet élén állóknak nagyobb a felelőssége, mint a beosztottaknak.


6. Átvitt értelemben: Gúnyos, bántó szándék egy közlésben, amellyel nevetségessé tehető a közlés célpontja.

Már megint él volt a kritikus hangvételében. Zokon vette az éllel mondottakat.


Eredet [él < ómagyar: él < ősmagyar: él < dravida: val, al, alum (él, hegy)]


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezés

Élére veri a pénzt/garast – (fukarul takarékoskodik; önző módon magának gyűjt, és nem ad másoknak).



él- (melléknévi előtag)

1. Vágószéllel kapcsolatos; szerszám vágó felületéhez tartozó.

Az élvédő szállítás közben védi a korcsolyát, meg a hozzá érő tárgyakat is elvágás ellen. A kis élszög azt okozza, hogy nagyon jól vág a kés.


2. Legelöl járó; nagyobb egység elején haladó.

A csatában az élcsapat harcol a legkeményebben. Az élboly már a cél közelében jár.


3. Példamutatóan küzdő, dolgozó. A többiek közül kiemelkedő teljesítményt nyújtó.

Az élmunkás minden nap többet termel, mit az átlagos dolgozók. Egy élsportoló akár az olimpián is indulhat.



-él (főnévképző)

Lásd: -el, -él (főnévképző)



-él (igeképző)

Lásd: -ál, -él (igeképző)



-él (igerag)

Lásd: -ál, -él (igerag)


Lezárva 7K: 2010. július 18., 14:27





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)