Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Német szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Operátor (vitalap | szerkesztései) 2015. május 4., 17:10-kor történt szerkesztése után volt. (Szöveg cseréje – „<html> </div> </html>” → „</div>”)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

német (melléknév)

Germán.jpg

1. Germán nép tagjával, és ezek országával kapcsolatos. Ez a nép Európa északi felén él.

Sok német turista üdül a Balatonnál. A német autók népszerűek.


2. Germán néphez kapcsolódó (nyelv), amelyet Németországban, Ausztriában és Svájcban beszélnek.

A német beszédnek számunkra szokatlan, nagyon kemény kiejtése van. A 19. században a német nyelv kötelező tárgy volt az iskoláinkban.


Eredet [német < ómagyar: német < latin: nemetes (németek, „erdőlakók”) < nemetum (Németföld < „erdős”) < nemus (legelős erdő, berek) < görög: nómosz (legelő, mező)]
Megjegyzés: Ugyanebből a forrásból származott a szláv: nemec (német) is.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

További részletezés

A német nyelvet kétféleképpen osztják fel:

1. Földrajzi felosztás: Ezek az iskolában oktatott, ma általánosan használt német nyelvnek, a felnémetnek a nyelvjárásai.

a.) Felnémet, amit az iskolákban oktatott, a helyi nyelvjárások helyett általánosan használt német nyelvnek tekintenek – a mai Németország déli részén, Svájcban, Ausztriában és Olaszország északi részén beszélt német nyelv.

b.) Középnémet – Németország középső része, nyugaton a Rajna–melléktől, majd kelet felé Türingia, Szászország (a Majna menti Frankfurt–, Eisenach–, Jena–, Drezda–vonal).

c.) Alnémet – Németország északi részén és Hollandiában beszélt német nyelv.


2. Az eredetek szempontjából a történelmi felosztás lehet fontos:

Ófelnémet – i. sz. 500 és 1050 között beszélt német nyelv.

Középfelnémet – 1050 és 1350 közötti német nyelv.

Korai újfelnémet – 1350 és 1650 közötti német nyelv.

Újfelnémet – 1650-től beszélt német nyelv.


Kifejezés

Német has – (gyakori híg széklet; hasmenés).



német (főnév)

Németországi születésű, német anyanyelvű, illetve onnan származó személy.

A németek precíz munkát végeznek. A magyarországi autógyárban mérnökként dolgozik néhány német.


Lezárva 7K: 2011. március 1., 22:07





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)