Mozgalom szó jelentése
mozgalom (főnév)
1. Polgári kezdeményezés, amely az állampolgárok többé-kevésbé szervezett gazdasági, társadalmi vagy politikai tevékenysége egy cél elérése érdekében.
A megszállt országban mozgalom indul az ország felszabadításáért. A diktátor ellen szervezkedő mozgalom radikális változást akar. A lakóhelyen szervezett környezetvédő mozgalom tagjai rendszeresen takarítják a játszótereket és parkokat.
2. Történelmi, politika: Munkások szervezkedése, amely kezdetben jobb munkakörülményekért, magasabb bérekért folyt, majd a kommunista befolyás megjelenésével politikai célként a fennálló kapitalista rend megdöntését tűzte ki céljául.
A gyári munkások mozgalma kezdetben a szakszervezetek megjelenéséhez vezetett. A kommunista mozgalom végül párttá szerveződött.
3. Népies, régies: Élénk tevékenység, tömeges sürgés-forgás.
A lakodalom előtti mozgalom a fél falut megmozgatta. Az ünnep alatti mozgalom idején sokan voltak az utcákon.
4. Régies, elavult: Lázadás, a fennálló rend elleni felkelés.
A forradalom idején a mozgalom gyorsan szétterjedt az országban. A mozgalom fellángolásának motorja az ifjúság volt.
5. Régies, elavult, katonaság: Cselvető hadmozdulat, amely látványos tömeges mozgósításból áll, célja az ellenség megtévesztése.
A hadvezér egy mozgalommal elhitette az ellenséggel, hogy hamarosan tábort bont, és elvonul. A mozgalom hatására az ellenség visszavonult, mert támadástól tartott.
Eredet [mozgalom < moz(o)g + -alom (főnévképző)]
