Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Melankólia szó jelentése

melankólia (főnév)

Depresszió.jpg

1. Levert, szomorkás hangulat; búskomor, lehangolt lelkiállapot, amikor a személynek nincs kedve semmihez, nem törődik se magával, se környezetével, nem lehet felkelteni az érdeklődését, figyelmét; mélabú.

Ha a melankólia rátelepedik az emberre, akkor hajlamos lesz a betegségre is. A festményről sugárzik a melankólia.


2. Régies, lélektan: Tartós reménytelenség lelkiállapota, amelyet boldogtalanság, levertség, nagyfokú lehangoltság, búskomorság jellemez, és amit sokszor enyhít a környezetváltozás, az új munkahely vagy új tevékenység, illetve elfoglaltság (új célok kijelölése vagy régiek felélesztése).

A rosszakarók gyakran okoznak melankóliát azzal, hogy az eredményeket, sikereket leszólják. A melankóliát nem az időjárás okozza, hanem rosszindulatú emberek, akiknek semmi sem elég jó, vagy szándékosan ártani akarnak másoknak.


Eredet [melankólia < latin: melancholia (búskomorság) < görög: melankholia (bánat, „fekete epe”) < melasz, melanosz (fekete) < khole (epe)]


Lezárva 7K: 2012. december 22., 15:55




WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)