Magatartás szó jelentése
magatartás, magaviselet (főnév)
1. Jellemző viselkedés. A személyiség megnyilvánulása másokkal szemben. A magatartás tükrözi azt, ahogy a többi embert megítéljük, dolgaiban állást foglalunk jellemünk, neveltetésünk alapján; ahogyan másokkal szemben hozzáállásunkat kifejezzük; egy személy érzéseinek, gondolkozásának tükröződése hozzáállásában, megnyilvánulásaiban, kifejezéseiben, tetteiben.
A civil ruhás férfi katonás magatartása elárulja igazi kilétét. Az ember magatartása változhat gondolkodásmódjának változásával. A magaviseletet először a szüleinktől tanuljuk.
2. Iskolai: Helyes vagy helytelen viselkedés, amelyet egy tanuló az iskolai közösség és az egyes tanulók, tanárok iránt tanúsít, illetve a tanuláshoz, vagy más iskolai tevékenységhez kapcsolódó viszonya; magaviselet.
A kisfiú magatartása jó, szorgalma is megfelelő. A rossz magatartás miatt a gyerekeket megbüntetik. Az iskola erkölcsös magaviseletre nevel.
Eredet [magatartás< maga + tartás]
Eredet [magaviselet< maga + viselet]
