Karton szó jelentése
karton (főnév I.)
1. Vastag, kemény papír, amely több réteg papír egymásra ragasztásával vagy préselésével készül.
A társasjátékok játéktáblái kartonból vannak. A papírdoboz kartonból levő falai elég erősek ahhoz, hogy a dobozba több kilónyi könyvet csomagoljanak.
2. Nyilvántartó lap; kemény papírból vágott lap, főként kartotékok, nyilvántartások vezetésére vagy adatok feljegyzésére.
A titkárnő új kartonokat készít a fiókos nyilvántartó szekrény számára. Az orvosnál a beteg adatait kartonon tartják nyilván.
3. Átvitt értelemben: Egy nyilvántartás önálló eleme, amelyre egy személy, tárgy, dolog összetartozó adatait felírták, és azon tárolják.
Az orvos asszisztense a rendelésre megjelent beteg kartonját előre kikészíti. Az orvos a kartonból tudja, hogy eddig a beteg milyen panaszokkal fordult hozzá.
4. Nyomda: Keményebb fényes papír, amelyre jó minőségű színes nyomatok készíthetők.
A levelezőlapokat kartonra nyomtatják. A híres fényképész új fotóalbuma kartonra készül a nyomdában.
5. Művészettörténet: Nagy felületű, erős papír, amelyet rajzolók, festők használnak nagyobb műveik tervének, vázlatának rendszerint eredeti nagyságban való elkészítésére.
A freskót készítő festőművész először a kartont rajzolja meg, és csak utána áll neki a falfestmény megfestésének. A kartonra tett elképzelés tetszik a megrendelőnek, így azonnal kezdődhet a végleges munka.
6. Művészettörténet: Rajz, terv, amelyet egy erős papírlapra készítettek el.
A freskó kartonját a polgármester is megnézte. A mester otthonában őrzi korábbi művei kartonjait.
Eredet [karton < francia: carton (kartonlap) < latin: carta, charta (karton, papír) < görög: khartesz (papiruszlap)]
