Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Idézés szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2018. március 7., 14:38-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

idézés (főnév)

Judge.jpg

1. Hatóság elé rendelés; egy személy megjelenésre kötelezése egy hatóság, bíróság előtti tárgyalásra.

A bíró tanúk idézését rendeli el a tárgyalásra. A nyomozó az ügy egyik tanúját a rendőrségre idézés után hallgatja ki. A fejedelem a törzsfők magához idézése után parancsokat ad ki nekik.


2. Hivatalos behívó okmány, amely egy személyt a törvény elé menni rendel.

Már megérkezett az idézés: mennünk kell a bíróságra. Az asztalomon hever egy idézés.


3. Személy megjelenésre kérése; távol levő vagy meghalt személy lelkének egy helyre hívása, szólítása, és arra késztetése, hogy a hozzá intézett kérdésre válaszoljon.

A jósnő az elhunyt apát kérdezte az özvegy elé idézéskor. Egy régi kép alapján próbálkozik az idézéssel a boszorkány.


4. Pontos ismétlés; egy mástól származó vagy korábban elhangzott szöveg, szövegrész vagy szó újra mondása hivatkozásul, igazolásul.

A szónok a híres költő szavainak idézésével kezdi a beszédét. A bíró a nyomozás jegyzőkönyvéből idézéssel elevenítette fel az eseményeket.


5. Képzeletében megjelenítés; egy gondolat, emlékkép újra megjelenítése az elméjében egy tárgyról, személyről, eseményről.

Az író sorai a helyszínnek az olvasó elé idézésére szolgálnak. Az ünnepséget részben a múlt idézésére tartottuk.


Eredet [idézés < idéz + -és (főnévképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 0 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)