Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Ideg szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2018. május 2., 04:45-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

ideg (főnév)

Ideg.jpg

1. Ingerületvezető szövet; az emberi, állati agyból, illetve gerincvelőből kiinduló, hosszú sejtekből álló egy-egy vékony szál, vagy ilyen szálakból álló egy-egy köteg, amely az egész testet behálózza, és a szervekből eredő ingereket az agyba, illetve az agy keltette ingerületeket a szervekhez közvetíti.

A testet idegek hálózzák be. Az érzékszervekből idegek viszik az ingerületet az agyközpontokba. A fogorvos az ideget kezeli.


2. Átvitt értelemben: Stressztűrő képesség; az egész ingerületvezető rendszert felügyelő elme teherbírása. (Többes számban.)

Az igazgató idegei pattanásig feszülnek a tárgyaláson. A nagy izgalom hatására az ember idegei felmondták a szolgálatot.


3. Régies: Hangszer húrja, különösen lanté.

A költő a lant idegeibe kap, amikor verset ír. A zenész a hárfa idegein játszik. Régen állatok kiszárított idegszálaiból készült az ideg.


4. Régies: Az íj húrja, amelyre a kilövendő nyílvessző végét helyezik.

A harcos meghúzza az ideget. A megfeszült ideget elengedi, és a nyílvessző a cél felé repül.


5. Régies: Bármilyen húr, kifeszíthető zsineg vagy (vastag) fonál.

A kőműves idegre kötött függőónnal mérte meg, hogy függőleges-e a fal. A sátor idegeit a cövekek feszítik ki.


Eredet [ideg < ómagyar: ideg < ősmagyar: itekh (ideg, íjhúr) < dravida: sidár (ideg < összeköttetés < kötelék) < sad (köt)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 282 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)