Magyar értelmező szótár, amelyben a pontos és könnyen érthető meghatározások része minden fogalom, jelentés, szóhasználati példamondat, a helyesírás és a szó eredete.

Huny szó jelentése

A lap korábbi változatát látod, amilyen Zsoltti (vitalap | szerkesztései) 2018. február 16., 16:52-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

huny (ige)

Hide-2.jpg

Szempilláit összezárja egy gyermek bújócskát játszva, vagy a szemét a kezével eltakarja, hogy ne lássa, hova bújtak a többiek.

Most te hunysz! A múltkor már hunytam, most hunyjon más.


Eredet [huny < ómagyar: huny < ősmagyar: kuny, kúny, kum (huny) < dravida: kumi, kaná (huny, hunyorog, elalszik)]
Lásd még: sunyít


További részletezés

1. Átvitt értelemben: Tűz, láng kialszik, kezd kialudni.

A tábortűz az éjszaka közepén huny. Az őrségben levő nem engedi, hogy hunyjon, ezért rátesz még egy darab fát a parázsra.


2. Tájszó: Szundít egyet, alszik.

Hunyok egyet – mondja a nagypapa az ebéd után. A felesége nem csodálkozott ezen, mert tudta, hogy férje minden délután huny pár órát.


3. Régies: Meghal egy személy, eltávozik az élők sorából.

A Rómeó és Júliában először Rómeó hiszi úgy, hogy Júlia már hunyt. Aztán Júlia huny a kedvese után.


4. Régies: Veszendőben van; azon a ponton van, hogy megsemmisül, elvész.

A kidobott pénz végképp enyészetbe huny. A mérkőzésen a játékidő végéhez közeledve egyre jobban huny a csapat győzelmének esélye.


Nyelvtani adatok

Csak a Reklámmentes WikiSzótár.hu előfizetői számára használható funkció. Bejelentkezés >>>

Kifejezések

Hunyva tartja a szemét – (lecsukva, becsukva tartja a szemét).


Örök álomra hunyja a szemét – (meghal, életét veszti).


Szemét álomra hunyja – (szemét becsukja, és aludni kezd).


Szemet huny felette – (elnézően úgy tesz, mintha nem látná, nem vesz tudomást róla, nem törődik vele).


Lezárva 7K: 2012. január 11., 15:16





WikiSzótár.hu: az online magyar értelmező szótár (meghatározások, jelentések, példák, eredetek, szinonimák, szócikkek, fogalmak, szóhasználat, nyelvtan)