Ügy szó jelentése
ügy (főnév)
Intézkedés köre, egy célt szolgáló cselekvés tárgya, amire a tett, tevékenység, kezelés irányul.
Az iskolában a lopási ügy az igazgató elé került. Az ügy elintézése érdekében nyomozás folyik a tettes után. Az útépítési ügyet az egész falu elé viszik. Az ügyben az egész közösségnek véleményt kell nyilvánítani.
Eredet [ügy < ómagyar: ügy < ősmagyar: ügye (ügy, gond, figyelmet lekötő dolog, „vigyázat”) < ügyehöd (ügyel, vigyáz, figyel)]
További részletezés
1. Beavatkozást kívánó helyzet, esemény, amely általában több embert érint, illetve több emberre van kihatással.
Ebben az ügyben össze kell hívni a bizottságot. Az ügyben döntés született: elrendelték a szükséges lépéseket.
2. Hivatalos elintéznivaló dolog, ami egy közösség életében vagy szervezet vezetésében adódik. Ez lehet egy szakmához, hivatalhoz, beosztáshoz tartozó hivatalos feladat is.
Az lakásvásárlás miatt a lakással kapcsolatos ügyeket a hivataloknál is el kell intézni. Az ügy elintézése érdekében formanyomtatványokat is ki kell tölteni.
3. Kellemetlen helyzet; egy esetből, rendszerint egy személy hibájából adódó bonyodalom, amelynek rendezése, helyrehozása többnyire kényes vagy nehéz feladat.
Az apa nem örül annak, hogy a gyereke egy csúnya ügybe keveredett. Az ügyből nem lehet ártatlanul kijönni, mert ígyis-úgyis folt esett a jó híren.
4. Nemes cél; egy hasznos cél elérésére, vagy eszme megvalósítására irányuló törekvés.
Petőfi a magyar szabadság ügyéért áldozta életét. Szent ügyért való harc, mindig buzdította az embereket. Ő is csatlakozott az ügyhöz.
5. Jogi: Bíróság elé vitt jogvita, vagy (más) törvényszegés miatti igazságszolgáltatási eljárás.
A nagy értékű lopás ügyében a bíróság ítéletet hirdetett. Az üggyel kapcsolatos iratokat be kellett adni az ügyésznek.
6. Jogi: Jogi iratok, amelyek vagy egy jogvitára vagy egy bűncselekményre vonatkoznak.
Az ügyvéd áttanulmányozza az ügyet. Az ügyben leírtakat ismertetik a vádlottal.
7. Régies, elavult: Erős igyekezet; nagy figyelmet kívánó erőfeszítés.
Az asszony nagy üggyel varrja lánya kelengyéjét. A munkások üggyel igyekeznek befejezni a kijelölt munkát.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
A keze ügyébe/ügyében/ügyére – (úgy, hogy a személy könnyen érte nyúlhat, elérheti; közvetlen közelébe, kezébe kerülő eszköz, szerszám).
Az ügy el van intézve – (a.) a dolog le van zárva, ne beszéljünk többet róla; b.) nincs körülötte több tennivaló, mert más már elintézte).
Becsületbeli ügy – (egy személy, közösség tisztességét, megbízhatóságát érintő eset, körülmény, tény).
Bírósági/peres ügy – (a.) bíróság elé vitt jogvita; b.) bűncselekmény miatti igazságszolgáltatási eljárás).
Büntető ügy – (Jogi: egy vagy több személyt érintő bűncselekmény, amellyel a hivatalos igazságszolgáltatás foglalkozik).
Egy ügyet felkarol/pártol – (mindenben segítségére van, melléje áll, befolyásával, hatalmával előmozdítja a dolog sikerét).
Elaltatja az ügyet – (a.) félreteszi, nem foglalkozik vele, elfekteti a dolgot; b.) hatalmával, befolyásával visszaélve közbelép annak érdekében, hogy az illetékesek ne foglalkozzanak vele).
Folyó ügyek – (a.) Hivatalos: közvetlen elintézést kívánó, napirenden vagy folyamatban levő feladatok, dolgok; b.) Átvitt értelemben: kis szükség, vizelés).
Igaz ügy – (tisztességes, becsületes, a közösség valódi érdekeit képviselő cél, tevékenység).
Keze ügyébe esik / Keze ügyében van – (olyan helyen vagy helyzetben van, hogy könnyen eléri, hogy az érte nyúlás vagy a vele való munka nem nehéz neki).
Közös ügyek – (Történelmi: az egykori Osztrák–Magyar Monarchiában a közös államigazgatáshoz tartozó ágak: a külügy, hadügy és a velük kapcsolatos pénzügy).
Nyert/vesztett ügye van – (a helyzet rá nézve jó/rossz fordulatot vett).
Személyes ügy – (egy ember saját egyéniségét, személyét érintő dolga, ellentétben egy elvi jellegű dologgal, a közösséget érintő helyzettel).
Tiszta ügy – (a.) könnyen elintézhető dolog; b.) világos tényállás).
Ügyet se vet rá – (figyelemre se méltatja, nem törődik vele).
Lezárva 7K: 2012. június 2., 13:32
