„Él” változatai közötti eltérés szó jelentése
| 56. sor: | 56. sor: | ||
'''9.''' '''Életmódot folytat''', adott helyzetben, állapotban, illetve anyagi körülmények között van. | '''9.''' '''Életmódot folytat''', adott helyzetben, állapotban, illetve anyagi körülmények között van. | ||
| − | ''A szerencsejáték nyertese egy ideig nagy lábon '''él'''t, aztán ismét úgy '''él'''t, mint előtte. A sikeres üzletember és családja jó körülmények közt ''él''. Sokan vannak, akik egyik napról a másikra '''él'''nek.'' | + | ''A szerencsejáték nyertese egy ideig nagy lábon '''él'''t, aztán ismét úgy '''él'''t, mint előtte. A sikeres üzletember és családja jó körülmények közt '''él'''. Sokan vannak, akik egyik napról a másikra '''él'''nek.'' |
| 217. sor: | 217. sor: | ||
</div> | </div> | ||
| − | Lezárva 7K: 2010. július 18., 14:27 | + | Lezárva 7K: 2010. július 18., 14:27 |
A lap jelenlegi, 2020. december 30., 13:50-kori változata
él (ige)
Életjelenségeket mutat egy élő szervezet az életerőtől áthatva. Például: önállóan mozog, anyagcserét végez, növekszik, képes szaporodni.
Megszületése után az ember évtizedekig él. A különféle élőlények különböző ideig élnek. Az ember addig él, amíg céljai vannak. Az állatok a természetben szabadon élnek. A növény addig él egy cserépben, amíg rendszeresen öntözik.
Eredet [él < ómagyar: él < ősmagyar: ele, elve (élet, elevenség) < dravida: élu, erlu (feláll, mozog)]
További részletezés
1. Jó körülmények között létezik. Egy személy különösen előnyös körülmények között, elemében van.
Jani éli a világát. Él, mint hal a vízben.
2. Hasznára fordít; fogyasztási cikket, árut vagy bármilyen haszonra fordítható dolgot, tanácsot alkalmaz, fogyaszt, saját vagy a közösség javára fordít.
A legtöbb felnőtt, kávéval él, de van olyan is, aki borral, orvossággal él. A barátom a felesége tanácsával élt, és követte a tanácsot.
3. Együtt lakik vele; közös háztartást vezet.
Az egész család a szülőknél él. A lányom az anyósánál él, mióta férjhez ment.
4. Nemileg aktív és együtt lakik vele (nőre és férfira vonatkozólag).
A pár már együtt él, de még nem házasok. Kezdettől fogva az első szerelmemmel élek.
5. Célnak szenteli; minden idejét mások javára fordítja.
Petőfi a hazájának élt. Az orvos szinte csak embertársaiért él.
6. Jövedelméből eltartja magát, ruhára, élelmiszerre, megélhetési költségek fedezésére kiad.
Legtöbb dolgozó a munkájából él. A kiskereskedő a boltjából él.
7. Hozzáállást mutat; egy bizonyos módon tölti az időt vagy tevékenykedik, viselkedik.
Senki sem tudta, hogy a férje kettős életet él. Aki a vállalkozók életét éli, azon sokan próbálnak élősködni.
8. Sorsot megtapasztal, sorstársként részese egy társadalmi jelenségnek, folyamatnak; tanúként szemlélője egy kialakult helyzetnek, ami hat rá.
Szép időket élt az, akinek béke és nyugalom jut osztályrészül. A jelen tettei határozzák meg, hogy a jövőben mit élünk meg.
9. Életmódot folytat, adott helyzetben, állapotban, illetve anyagi körülmények között van.
A szerencsejáték nyertese egy ideig nagy lábon élt, aztán ismét úgy élt, mint előtte. A sikeres üzletember és családja jó körülmények közt él. Sokan vannak, akik egyik napról a másikra élnek.
10. Jellemző táplálékot fogyaszt élőlény, különösen ember vagy állat; ez lehet az adott élőlény kizárólagos tápláléka is.
A fecske repülő rovarokon él. A ragadozó állatok növényevőkön élnek. A mai ember sajnos egyre több egészségtelen ételen él. A vegetáriánus szinte csak növényeken él.
11. Adott helyen lakik, jellemzően ott alszik, étkezik, pihen, tárolja a dolgait; olyan lakcímmel rendelkezik, ahol életvitelszerűen tartósan tartózkodik.
A professzor nyugdíjazása után a főváros helyett már vidéken él. Mivel jó munkát és megélhetést talált szülőhelyén, még mindig ott él. A fiatal orvos – bár az állandó lakcíme még vidéken a szüleinél van – valójában már a fővárosban él.
12. Meghatározott viszonyban van egy személy vagy egy csoport egy másik személlyel, csoporttal.
A kertváros lakói barátságban élnek egymással. A családtagok szeretetben élnek egymással. A kínaiak igyekeznek békességben élni a magyarokkal.
13. Elképzelt hatások alatt áll, amelyek olyan körülményeket, viszonyokat jelentenek, amik szerint dönt és cselekszik (az adott személy).
A grófkisasszony egész gyermekkorát egy álomvilágban élte le. A matematika professzor viselkedésén látni lehetett, hogy csak a tételek és bizonyítások elvont világában él. – Hol élsz te, hogy ennyire költekezel? – kérdezte dorgálón az apa a fiát.
14. Sorsa lehetőségeit kihasználja, élete hétköznapi örömeit élvezi; vágyait, késztetéseit így kielégíti.
A szoknyavadász hírébe keveredett fickóról mindenki tudta, hogy sokat és sietve él. A nyámnyila ember nem él igazán. A fiatalember élt az állásajánlattal, és gyorsan munkahelyet változtatott. Amikor csak tehette, az édességnek élt.
15. Átvitt értelemben: Fennmaradva hat egy szellemi jelenség, lelki benyomás.
A nagy színész emléke még köztünk él. 1848/49 szabadságszeretete ma is köztünk él. Még ötvenes éveiben is élt a művészben a fiatalság kezdeményezőképessége.
Nyelvtani adatok
Kifejezések
Éljen! – (lelkesedés, öröm, elismerés megnyilvánulása; az így éltetett személy vagy dolog fennmaradásának a kívánsága).
Él, mint Marci Hevesen; él, mint hal a vízben – (jól él; semmi gondja, mindene megvan, amit csak kívánhat).
Se él, se hal – (nagyon rosszul van, beteg).
Ki mint él, úgy ítél – (ítéletében mindenki a maga életmódját veszi alapul, azon keresztül látja a világot).
Élj boldogul/boldogan! – (Régies: búcsúzáskori köszönés).
él (főnév)
1. Vágószél. Egy vágóeszköz laposan kiképzett részének vonalszerű széle, ami a lehető legvékonyabb.
A hentes megfeni a kés élét. Akkor jó a kard, ha jó az éle. A penge éle könnyen kicsorbul.
2. Vékony szél egy szilárd testen.
Az asztal élébe ütötte be a könyökét. A deszka élét kiegyenesítette a gyalujával.
3. Idom határoló vonala, síkbeli vagy térbeli kiterjedés széle.
A tanár a téglalap élét vonalzóval rajzolta meg a táblán. A születésnapi torta tetejének éle mentén tejszínhab díszítést tett fel a cukrász.
4. Átvitt értelemben: Vezető rész, amely elöl halad; haladó csoportnak a legeleje.
A hadsereg éle találkozott az ellenség portyázó csapataival. A lázadás élén fiatal katonatisztek álltak.
5. Átvitt értelemben: Vezető hely; működő, cselekvő csoportban, közösségben az irányító beosztás.
A csapatkapitánynak a mérkőzés során is a csapata élén kell állnia. A cég élére egy új ügyvezető igazgatót nevezett ki a tulajdonos. A szervezet élén állóknak nagyobb a felelőssége, mint a beosztottaknak.
6. Átvitt értelemben: Gúnyos, bántó szándék egy közlésben, amellyel nevetségessé tehető a közlés célpontja.
Már megint él volt a kritikus hangvételében. Zokon vette az éllel mondottakat.
Eredet [él < ómagyar: él < ősmagyar: él < dravida: val, al, alum (él, hegy)]
Nyelvtani adatok
Kifejezés
Élére veri a pénzt/garast – (fukarul takarékoskodik; önző módon magának gyűjt, és nem ad másoknak).
él- (melléknévi előtag)
1. Vágószéllel kapcsolatos; szerszám vágó felületéhez tartozó.
Az élvédő szállítás közben védi a korcsolyát, meg a hozzá érő tárgyakat is elvágás ellen. A kis élszög azt okozza, hogy nagyon jól vág a kés.
2. Legelöl járó; nagyobb egység elején haladó.
A csatában az élcsapat harcol a legkeményebben. Az élboly már a cél közelében jár.
3. Példamutatóan küzdő, dolgozó. A többiek közül kiemelkedő teljesítményt nyújtó.
Az élmunkás minden nap többet termel, mit az átlagos dolgozók. Egy élsportoló akár az olimpián is indulhat.
Lezárva 7K: 2010. július 18., 14:27
