Benzol szó jelentése
benzol (főnév)
Szerves vegyület: színtelen, aromás, gyúlékony, a víznél könnyebb folyadék (C6H6); gőze levegővel keveredve robbanékony. A természetben megtalálható a kőszénkátrányban. A gyártásának a fő alapanyaga a kőolaj.
A benzol vízben oldhatatlan, de korlátlanul elegyedik a legtöbb szerves oldószerrel. A benzolt 1825-ben fedezték fel. A benzol erősen mérgező, belélegzése eszméletvesztést, nagyobb mennyisége halált okoz. A benzolt nagy mennyiségben használja fel a vegyipar oldószerek, gyógyszerek, festékek, robbanóanyagok és növényvédő szerek előállítására.
Eredet: A szó eredete elérhető az előfizetéses rendszerben.

