Kabin szó jelentése
kabin (főnév)
1. Kis öltözőfülke fürdőben, uszodában, strandon.
A közös öltözők helyett lehet kabint is kérni. A kabinban van a vendég ruhája, amíg strandol.
2. Utasfülke, illetve hálófülke egy hajón.
A kabinok különféle komfortfokozatúak. Egy kabinban több ember is alhat. A hajó utasai nappal általában nem tartózkodnak a kabinokban.
3. Vezetőfülke egy repülőgépen, ahonnan a repülőgépet a pilóták irányítják.
A kabinban csak a kapitány és a másodpilóta tartózkodhat. Régebben egy kabinban több fő dolgozott: ott volt a rádiós és a navigátor is.
4. Irányítófülke egy nagy gépen, emelődarun.
A toronydaru kabinjában egy ember dolgozik. Neki minden nap fel kell másznia a magasban levő kabinba.
5. A lift utasfülkéje, ahol a felvonót használó emberek, utasok tartózkodnak.
Meg van határozva, hogy legfeljebb hány ember használhatja egyszerre a kabint. Hiba esetén a kabin megáll két emelet közt.
Eredet [kabin < francia: cabine (kabin, fülke) < cabane (faház, kunyhó) < latin: cabanna, capanna (kunyhó) < cavus (fülke < üreg)]
