Gyarmat szó jelentése
gyarmat (főnév)
1. Meghódított ország; rendszerint a hódító országtól messze eső ország vagy távoli terület, ami a hódítás során elveszti állami önállóságát, és a hódító kormány irányítása alá kerül politikailag, gazdaságilag és kulturálisan. A hódító hatalom ezt a meghódított országot olcsó nyersanyag- és munkaerőforrásként, iparának felvevőpiacaként, és nagy hasznot hajtó tőkebefektetési területként használja.
Az angol gyarmatok a Föld szinte minden kontinensén megtalálhatók voltak a 19-20. század fordulóján. A gyarmatra a gyors meggazdagodás reményében bevándorlók érkeztek az anyaországból. A gyarmat természeti kincseit az anyaország ipara használta fel.
2. Átvitt értelemben: Függő ország; egy nagyhatalomtól politikailag, gazdaságilag erősen befolyásolt, függő helyzetbe kényszerített és kihasznált, viszonylag kisebb ország vagy terület.
A mai szegény országok a nagyhatalmak gyarmatai lettek, mert olcsó nyersanyag- és munkaerőforrásul szolgálnak nekik. Erősen kétséges, hogy nincs olyan ország ma a Földön, amely nem gyarmata egy nagyhatalomnak.
3. Történelmi: Független település az ókorban, amely egy terjeszkedő (város)állam polgárainak gyakran az anyaországtól független települése egy távoli területen.
A Róma hatalmának növekedése előtt görög gyarmatok létesültek Szicíliában és Itália déli részén is. Karthágó eredetileg egy föníciai gyarmat volt, és Fönícia hanyatlása után kezdte el meghódítani Észak-Afrikát.
Eredet [gyarmat < középmagyar: gyaramat (gyarmat, gyarapított terület) < ómagyar: gyarap (gyarapodás) < gyarapodik]
