Kamilla szó jelentése

kamilla (főnév)

1. Orvosi székfű; a fészkesek családjába tartozó, fehér virágú, illatos gyógynövény; szikes területeken tömegesen nő (Matricaria chamomilla). Hatása gyulladáscsökkentő, görcsoldó, idegnyugtató. Gyomor-, bél-, hólyag- és epezavaroknál, valamint sebkezelésre, arc-, és hajápolásra javasolható.

A kamilla egyéb elnevezései: Szent-Iván pipitér, nemes pipitér, pipitér, anyafű, szikfű, szüzekanyja, bubulyka. A kamilla virágait akkor gyűjtsük, amikor fehér nyeles virágszirmai lefelé kezdenek hajlani.

2. Növénytan: Római kamilla; őszirózsafélék családjába tartozó gyógynövény. Európa nyugati és déli részein őshonos, hazánkban is termesztik. Fehér szirmú virágának illata aromás. Gyulladásgátló és görcsoldó, valamint antibakteriális hatású növény (Chamaemelum nobile).

A kamilla bármelyik fajtája jótékony hatású növény. Ennek a kamillának mások a levelei, és a virágai, mint az orvosi székfűnek.

3. Főzet, amit ennek (1, 2) a gyógynövénynek a virágából főznek.

A lány a torokfájásra kamillát iszik. A forró kamilla jól esik neki, és hamar meggyógyul majd a segítségével.

Eredet [kamilla < latin: chamomilla (kamilla) < görög: chamaimelon („földi alma”) < chamai (földi) + melon (alma)]
Megjegyzés: nevét az almához hasonló illatáról kapta.

Lezárva 7K: 2012. március 13., 16:32