Hecc szó jelentése
hecc (főnév)
1. Tréfás bosszantás, nevetségessé tevő ugratás.
Április elseje az iskolákban a hecc napja. A fiú azt gondolta, hogy jó hecc lesz az ugratás, de a szenvedő alany megsértődött rajta.
2. Zavart keltő helyzet, mozgalmas kavarodás, zűrzavar.
A békés tüntetést a tiltakozók közé beszivárgott suhancok heccé változtattál. – Jó kis hecc volt tegnap a kocsmában – meséli haverjának egy fickó.
3. Uszítás, aljas módon felbiztatott hajsza egy személy, közösség ellen.
A sajtóban néha olvasni lehet olyan cikket, amely egy közszereplő elleni hecc. Az igazgató egyszer csak azt vette észre, hogy hecc áldozata lett.
4. Ritka: Felfújt dolog, indokolatlanul nagy hűhóval folyó ügy.
A központból érkező ellenőrt nagy heccel fogadják a vidéki kirendeltségen. Az ellenőr nagy heccet csinál abból a kis hibából, amit talált.
5. Régies, elavult: Állatviadal, amikor felizgatott állatokat egymásnak uszítottak.
A Távol-keleten ma is nagy divat a hecc. A hecc során fogadást kötnek a nézők, hogy melyik állat fog győzni a viadalban.
Eredet [hecc < német: Hetze (tréfa, ugratás < zaklatás, uszítás)]
