Ösztökél

ösztökél (ige)

1. Átvitt értelemben: Tettre ösztönöz; munkára, cselekvésre, fokozottabb tevékenységre késztet, hajt folyamatos kéréssel, rábeszéléssel, buzdítással, példaadással.

A tanítónő még jobb tanulásra ösztökéli dicséretével a kisfiút. A vezető példamutatással ösztökéli a munkatársait.

2. Átvitt értelemben: Ellene felbujt; egy személy, állat ellen irányuló cselekvésre (rosszindulatból fakadó rábeszéléssel) rávesz egy másik személyt, állatot.

A kakasviadalon az emberek a két kakast egymás ellen ösztökélik. A vásott gyerek verekedésre ösztökél a csúfolódásával.

3. Népies, régies: Gyorsabb haladásra késztet egy igásállatot; fanyelű lapos vasdarabbal ütöget, szurkál vagy szóval, gyeplőszárral, ostorral ösztönöz indulásra, gyorsabb haladásra.

A gazda ösztökéli a kocsi elé fogott ökröt. A kocsis ostorral ösztökéli a lovait.

Eredet [ösztökél < ösztöke + -l (igeképző)]

Figyelem! A szó összes jelentésének leírását, ami még 7 szót tartalmaz, az előfizetéses WikiSzótár.hu-ban érheted el.

 WikiSzótár.hu előfizetés

A nyomtatott könyvek vásárlásával támogathatod a szótár működését!

 WikiSzótár könyvesboltja