Rútít

rútít (ige)

1. Szépséget ront arcon, testrészen, felületen; visszataszítóvá, rondává tesz.

A rácok rútítják az arcot. A lerakódott zsírpárnák rútítják az alakot. A rossz szabás rútít a ruhán. A mesében a gonosz tekintet tovább rútítja a gonosz boszorka arcát.

2. Visszatetszővé tesz; undorítóvá vagy koszossá tesz; piszkít.

A sok folt rútítja a ruhát. A sok falfirka rútítja a helyet.

3. Népies: Ürüléket ürít; vizeletét, székletét olyan helyen üríti, ahová nem lenne szabad, illetve ahol undort kelt.

A kismacska az ágy alá rútít a szobában. A kutyát ki kell vinni sétálni, nehogy a lakásba rútítson.

Eredet [rútít < rút + -ít (igeképző)]

Lezárva 7K: 2015. június 16., 10:55