„Kólint” változatai közötti eltérés szó jelentése
(Nincs különbség)
|
A lap 2015. május 25., 18:13-kori változata
kólint (ige)
1. Régies, elavult: Lesújtva üt, ver.
A csősz hátba kólintja a tolvajt. A vándor botjával fejen kólintja a rátámadó idegent.
2. Átvitt értelemben, régies, elavult: Titkon elvesz, elcsen, ellop.
Az éhes gyerek almát kólint magának a piacon. A boltból csokit kólint a kisfiú.
Eredet [kólint < ómagyar: kólint < ősmagyar: kollint, kullint (kólint, üt) < dravida: koláladi (botoz) < kól (bot)]