Űr szó jelentése

űr (főnév)

1. a föld légterén kívüli tér, ahol bolygók és csillagok vannak.

Sok bolygó van odakint az űrben.

2. Üres tér.

3. Öblös tárgy belső ürege.

4. Fejbeli gyöngeség, tehetségtelenség.

5. A szívnek azon állapota, melynél fogva minden érzelemre képtelen.

Neje halála után nagy űr támadt a kebelében.

6. Bármilyen szellemi kötelék hiánya.

Ezek után még nagyobb űr választotta el őket egymástól.

Eredet [űr < ómagyar: üre (űr, ürege) < ősmagyar: ürü (üreges, üres, éhes) < dravida: orli (üres)]