Őshonos szó jelentése
őshonos (melléknév)
1. Egy helyen élő (növény, állat), amely egy terület természetes lakója az ember beavatkozása nélkül.
Az oroszlán őshonos állat Afrikában. Nem tartozik Magyarország őshonos növényei közé a rizs, pedig ma sok helyen termesztenek rizst az Alföldön.
2. Átvitt értelemben: Egy helyen fellelhető (szokás, eszköz, tárgy), amely azon a területen alakult ki, és ott még mindig használatban, szokásban van.
Az őshonos népszokásokat más vidékek is átveszik. A csikósok őshonos ostora jellemző a alföldi ménesek őrzőire.
Eredet [őshonos < ős- (melléknév) + honos]
Lezárva 7K: 2013. október 9., 13:51
