Ősember szó jelentése
ősember (főnév)
1. Régi korok embere, aki testfelépítésében megelőzte a ma élő embert; a történelmi ókor előtti kor embere, aki az őskorban élt a földön.
Az ősember vadászott és növényeket gyűjtögetett. Az ősember emlékeit Magyarországon is több helyen megtalálták a régészek.
2. Átvitt értelemben: Durva ember, aki kitűnik nagy erejével, szenvedélyes természetével vagy félelmes külsejével, és a közösségbe nehezen illeszkedik be.
A nő pont egy ősembert választott párjának. A félelmetes erejű cirkuszi erőművészt ősembernek tartja az, aki nem ismeri őt.
Eredet [ősember < ős- (melléknév) + ember]
Lezárva 7K: 2013. október 9., 11:32
